Öröklődő melanoma hajlamszűrés 2017-05-31T12:55:39+00:00

Project Description

Örökletes melanoma hajlamszűrés családi halmozódás vagy visszatérő melanomák esetén

Általában a melanoma kialakulását az UV fénnyel hozza kapcsolatba a legtöbb ember, de a betegség öröklődhet is, vagyis meghibásodott gének is szerepet játszhatnak a létrejöttében. Az anyajegyek, amelyekből az öröklődő melanoma kialakulhat, nagyobb kiterjedésűek, már születéskor megjelennek, de általában csecsemőkorban. Ezeket az anyajegyeket még kisgyermekkorban megelőzés céljából el kell távolítani. Jelenleg 2 gén (CDK2A, CDK4) vizsgálatával szűrhető ki az öröklődő melanoma kialakulása, amely segíti a gyorsabb diagnosztikát.

Részletek
Bejelentkezés

A családi halmozódás nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenképp ki fog alakulni a betegség, a kockázat azonban mindenképp az átlagosnál magasabb lesz. Ezekben az esetekben ajánlott az UV-sugárzás fokozottabb kerülése, valamint a rendszeres, 3-6 havonta történő bőrgyógyászati szűrővizsgálatok és az anyajegyek otthoni ellenőrzésének gyakori elvégzése.

Mi az öröklődő melanoma?

A melanoma családi halmozódást mutató eseteiben az érintettek családjában két vagy több elsőfokú rokonnál – szülő, testvér és/vagy gyermek – fordulnak elő a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló melanomák. A melanomával diagnosztizált betegek nagyjából 8%-ánál fordul elő a betegség egy elsőfokú rokonnál is, az esetek 1-2%-ában pedig 2 vagy több közeli rokonnál jelenik meg a daganat.

Diszpláziás anyajegyek

A családi halmozódást mutató esetekre a diszpláziás anyajegyek jelenléte a jellemző. A diszpláziás anyajegyek:

  • az átlagos anyajegyeknél általában nagyobb méretűek,
  • laposak,
  • szabálytalan és aszimmetrikus alakjuk van,
  • emellett változatos pigmentáltság jellemzi őket.

Elsősorban a napnak kitett bőrfelületeken jelennek meg, de a bőr azon felületein is előfordulhatnak, amelyek nem voltak kitéve napsugárzásnak.

Diszpláziás anyajegyek jelenléte esetén az átlagosnál gyakoribb – 3-6 havonta történő – bőrgyógyászati ellenőrzésekre van szükség, és ilyenkor nemcsak az első vizsgálat alkalmával, hanem a további kontrollvizsgálatokon is elvégzik a teljes testfelület vizsgálatát.

A teljes testfelületről, illetve az egyes anyajegyekről készített közeli képek korábbi és újabb felvételeinek összehasonlításával pontosan észrevehetőek az anyajegyek alakjában, méretében vagy a színükben bekövetkező legapróbb változások is.

A melanoma családi halmozódást mutató eseteire a korábbi kialakulás a jellemző: míg a melanomák az általános népességen belül jellemzően az 50-es éveket követően jelennek meg, addig az örökletes esetek gyakran már a 30-as éveikben járó személyeknél is kialakulnak.

A melanoma örökletes eseteinek okai

A családi halmozódást mutató melanomák egy részében – az összes melanomás eset mintegy 2%-a – egyértelműen ismert az a 2 gén (CDK2A, CDK4), amelynek mutációi már a csírasejtekben is jelen vannak. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán lehetőség van ezeknek a mutációknak az azonosítására, és így a betegség örökletességének igazolására.

A családi halmozódást mutató esetek többi részében – az összes melanomás eset körülbelül 8%-a – ma még nem ismertek azok a gének, amelyek mutációi összefüggésbe hozhatóak a betegség kialakulásával, így ezekben egyelőre mutációvizsgálatokra sincs lehetőség.

Az utóbbi időben azt is sikerült azonosítani, hogy az MC1R gén csírasejtekben megjelenő, öröklődő mutációi ugyancsak növelhetik a melanomakockázatot, függetlenül attól, hogy jelen vannak-e valakinél a CDK2A gén mutációi vagy sem. Több mint 400 melanomatumor genetikai elemzéséből derült ki, hogy akiknél jelen van az MC1R gén R allélja, azoknál átlagosan 42 százalékkal több szomatikus, az UV-sugárzás hatására keletkező mutáció halmozódott fel a daganatsejtekben azokkal összehasonlítva, akiknél nincs jelen az R allél.

Néhány másik, öröklődő génvariánsról ugyancsak ismertté vált az utóbbi időben, hogy növelhetik a melanomakockázatot. Ezek közé tartoznak a csak ritkán előforduló, xeroderma pigmentosum nevű betegséggel összefüggő POLH gén, amely ha mutáns formában van jelen, akkor nem zajlik le normálisan az UV-sugárzás hatására a DNS-ben bekövetkező károsodások kijavítása.

Ismertté vált az is, hogy az öröklődő emlőrákok kialakulásával összefüggő BRCA2 gén öröklődő mutációi kismértékben ugyan, de szintén növelik a melanomakockázatot.

Hogyan öröklődnek a családi halmozódást mutató esetek?

A családi halmozódást mutató esetek – amelyeknél már ismertek a kockázatnövekedését felelős gének mutációi – autoszomális domináns öröklődést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy elég, ha a mutáció a szüleinktől kapott két génpéldány egyikében van csak jelen. Abban az esetben tehát, ha valamelyik szülő a hordozza a CDK2A vagy a CDK4 kockázatnövelő mutációját, akkor a gyermeknél 50%-os eséllyel lesz jelen a mutáns génváltozat.

Hogyan kerül sor az öröklődő melanomák diagnózisára?

Ha a közeli rokonoknál 2 vagy több esetben is előfordult már áttétet is adó melanoma, akkor mindenképp érdemes elvégeztetni az öröklődő melanoma genetikai hajlam szűrését.

A CDK2A vagy a CDK4 mutációi a családi halmozódást mutató eseteknek csak mintegy a 20%-ában vannak jelen, a többi esetben azonban ma még nem ismertek a kockázatnövekedésért felelős génmutációk. Ha a családi halmozódás igazolódik – akár a mutációvizsgálatok, akár a genetikai konzultáció során történő családfaanalízis során – akkor mindenképp az átlagosnál gyakoribb, 3-6 havonta történő bőrgyógyászati kontrollvizsgálatokra lesz szükség.

Mindenképp kialakul-e a melanoma, ha jelen van a családi halmozódás?

Nem feltétlenül, de a betegség kialakulásának kockázata mindenképp az átlagosnál magasabb lesz. A halmozódást mutató családok gyermekeinél emiatt már 10 éves kor környékén érdemes elkezdeni az anyajegyek és a bőr gondos szűrővizsgálatait.

Mennyire gyakori az öröklődő melanoma?

Az öröklődő melanoma gyakoriságát az alábbi ábra szemlélteti.

Áraink

Öröklődő melanoma hajlamszűrés 179 000 Ft

ON-LINE KAPCSOLATFELVÉTEL

Kérjük töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, és munkatársunk munkaidőben visszahívja Önt!